"A természetes források és a biodiverzitás védelme" - testvérvárosi találkozó és konferencia
A természetes erőforrások és biodiverzitás védelme – Konferencia és szakmai találkozó
Zrenjanin (Nagybecskerek), Szerbia, 2025. szeptember 26-27.
A „Természetes erőforrások és biodiverzitás védelme” című testvérvárosi találkozóra és konferenciára Zrenjanin (Nagybecskerek) városában került sor, amely jelentős szakmai érdeklődést váltott ki, és széles körű hazai és nemzetközi részvételt eredményezett. Az esemény középpontjában a természetes erőforrások megőrzése, a biodiverzitás védelme, valamint a fenntarthatósági és zöld átmeneti stratégiák álltak.
A konferencia előadásai átfogó betekintést nyújtottak helyi és nemzetközi kezdeményezésekbe, bevált gyakorlatokba, valamint a környezeti kihívásokra adott tudományos, szakpolitikai és gyakorlati válaszokba. A találkozó különös jelentőséggel bírt, mivel lehetőséget biztosított szakértők, döntéshozók, civil szervezetek és helyi közösségek képviselői számára a tapasztalatcserére és közös gondolkodásra egy élhetőbb és fenntarthatóbb jövő érdekében.
Természetvédelmi stratégiák és ökoturisztikai lehetőségek
Bojan Radulov előadásában Zrenjanin környékének védett természeti értékeit ismertette, kiemelve a természetvédelmi intézkedések intézményes kereteit és a „Rezervati prirode Zrenjanina” szervezet szerepét. Részletesen bemutatta a város három kiemelt jelentőségű területét: a Ritovi Donjeg Potisa különleges természetvédelmi területet, a Carska bara komplex ökoszisztémát, valamint a Rusanda természetparkot.
Az előadás rámutatott a területek gazdag flórájára és faunájára – a vízinövényektől és halfajoktól kezdve a védett madár- és emlősfajokig –, valamint az ökoturizmusban rejlő lehetőségekre, mint a madármegfigyelés, vízitúrák, fotószafari és természetjáró programok. Zrenjanin városa a biodiverzitás védelmét és a fenntartható turizmus fejlesztését hosszú távú stratégiai prioritásként kezeli.
Ana Seke „Fenntartható városok és biodiverzitás-védelem” című előadásában Szerbia EU-zöldprogramokhoz kapcsolódó fenntarthatósági intézkedéseit ismertette. Bemutatta a vizes élőhelyek és védett területek helyreállítását célzó projekteket, különös tekintettel az inváziós fajok visszaszorítására és a biológiai sokféleség megőrzésére. Kiemelte a Zrenjanin, Belgrád és Újvidék részvételével megvalósuló városi programokat, amelyek a zöld infrastruktúra fejlesztésére, a körforgásos gazdaság támogatására és az alacsony szén-dioxid-kibocsátású megoldások bevezetésére épülnek. Az előadás hangsúlyozta a közösségi részvétel és a természetalapú megoldások szerepét az éghajlatváltozással szembeni alkalmazkodóképesség erősítésében.
Vasilija Stanić az Európai területi együttműködési programok szerbiai tapasztalatait ismertette, kiemelve a környezetvédelemre és biodiverzitás-megőrzésre irányuló projekteket. Konkrét példák között szerepelt a magyar–szerb partnerségi projekt a pannon füves területek és madárfajok védelmére, a román–szerb „Vízügyek őrei” program, valamint a horvát–szerb BIOSOL és BIOSOL+ kezdeményezések. Az előadás rávilágított arra, hogy a programok nemcsak környezeti eredményeket hoznak, hanem erősítik a régiók közötti együttműködést és a társadalmi tudatosságot is.
Innováció és közösségi kezdeményezések
Edi Darusi és a Need for Green csapata a „Lélegző buszmegállók” projektet mutatta be, amely zöldtetők kialakításával kívánja javítani a városi biodiverzitást és levegőminőséget. A növények alkalmazása fenntartható és alacsony karbantartási igényű megoldást kínál. A projekt egyszerre szolgálja a környezetvédelmet, az esztétikai értékteremtést és a közösségi szemléletformálást.
Baranyai Tamás előadásában a biodiverzitás és fenntarthatóság összefüggéseit elemezte, hangsúlyozva az ökoszisztéma-szolgáltatások – tiszta levegő, víz, talajtermékenység, beporzás – jelentőségét. Bemutatta a legfontosabb fenyegetéseket és a lehetséges válaszokat, többek között a fajvédelmet, genetikai monitorozást és ökoszisztéma-helyreállítást.
Szilágyi Tamás a mesterséges intelligencia szerepét vizsgálta a biodiverzitás-védelemben, kiemelve az AI technológiai előnyeit és etikai dilemmáit. Rámutatott arra, hogy a technológiai megoldások csak demokratikus és részvételi keretek között alkalmazva lehetnek valóban hatékonyak.
Hajnal Edit a természeti erőforrások, a biodiverzitás és a mentális jólét kapcsolatát elemezte, bemutatva az „erdei tudat” koncepcióját és az Attention Restoration Theory gyakorlati alkalmazását.
Jelenfi Péter a természeti és kulturális örökség integrált fenntarthatósági megközelítését ismertette, hangsúlyozva az Európai Zöld Megállapodás és az Új Európai Bauhaus által kínált keretrendszerek jelentőségét.
Városi jó gyakorlatok
Burista Csilla Csíkszereda biodiverzitás-védelmi intézkedéseit ismertette, különös tekintettel a zöldterületek fejlesztésére és a közösségi programokra.
Dr. Szászné Várkonyi Adrienn Gyula zöldterület-fejlesztési stratégiáit mutatta be, beleértve a Natura 2000 területek védelmét, közösségi faültetési programokat és biodiverz évelő ágyások kialakítását.
Zsolt Tömő a fenntarthatóság és prevenció felsőoktatásba történő integrálását ismertette a Gál Ferenc Egyetem példáján keresztül.
Mihajlo Manigodić a fiatalok szerepét hangsúlyozta a fenntartható átmenetben, bemutatva a nagybecskereki ifjúsági programokat és közösségi kezdeményezéseket.
Komoróczki Aliz Gyula fenntartható turisztikai programjait ismertette, kiemelve az egészség-, mozgás- és kultúra-alapú városfejlesztési modellt.
A konferencia átfogó képet nyújtott a természeti erőforrások és a biodiverzitás védelmének aktuális kihívásairól és lehetőségeiről. Az esemény erősítette a nemzetközi szakmai együttműködést, elősegítette a tudásmegosztást és hozzájárult a fenntartható városfejlesztési stratégiák integrált megközelítésének elmélyítéséhez. A rendezvény sikeresen szolgálta a projekt célkitűzéseit, megalapozva a további szakmai együttműködést és a közös fenntarthatósági kezdeményezések fejlesztését a partnertelepülések között.
Facebook: https://www.facebook.com/profile.php?id=61570502368306